Kérdése van? infoigazsagottothmatenak.hu
A könyvben a 18 éves Tóth Mátéhoz szólok – úgy érzem, hogy az elmúlt bő 10 évben rengeteg olyan tapasztalatot és tudást szereztem, amit jó lett volna átadni a korábbi önmagamnak.
(dr.) Tóth Máté vagyok, ’89-ben születtem. A nevemet leginkább Tibi atya kapcsán ismerheted, de az elmúlt években számos egyéb projektben is közreműködtem. Orvosi egyetemet végeztem, azonban a szakmában nem helyezkedtem el, inkább marketing és vendéglátás téren vállalkozóként élem a mindennapjaimat. Nem vagyok motivációs tréner, se coach, se influencer. Nem is leszek. Viszont az utóbbi időben elég nagy hangsúlyt kapott az életemben a fiatalok edukálása, rendszeresen tartok előadásokat, melyek a közösségi média tudatos használatáról és a vállalkozói életről szólnak. Ez a könyv is részben ezért született meg: szeretnék ebben a megosztott, média által manipulált világban támpontot nyújtani abban, hogyan is lehet józannak maradni, normálisan szemlélni a világot és egyről a kettőre jutni még akkor is, ha néhanapján kicsit elveszettnek érzed magad. Mert mindenhonnan ömlik a nyakunkba a szar, buborékokban és párhuzamos valóságokban élünk. Mindenki gazdag, szép és sikeres az interneten. És emellett még előttünk sorakoznak a tanulmányi, munkahelyi és párkapcsolati próbatételek, ahol szintén állnunk kell a sarat, miközben nyakunkon a társadalmi és a családi nyomás is. Edzeni kéne, pénzt keresni, ápolni a barátságainkat, valamint fejleszteni magunkat, de a napunk csak 24 órából áll.
“Szerintem ez az egyik legnehezebb, és igazából ez lenne, ami a könyvem fő üzenete is: hogy hogyan maradjunk meg valahogy embernek ebben az elszemélytelenedett, belső vágyainkra, félelmeinkre ható manipulálással teli világban. Olyan embernek, akinek van értékrendje, van egy egészséges tartományban működő morális iránytűje. Aki nem olyan, mint a nád, hogy aktuális trendek felé húz mindig, hanem igenis, hajlandó arra, hogy felvállalja a véleményét, hogy ütköztesse az érveit a másikkal, akkor is, ha nem a populáris álláspontot képviseli. Aki, ha összekülönbözik valakivel, nem személyeskedni és sarat dobálni fog, hanem higgadtan, az érveket veti be, akkor is, ha a másik fél nem így tesz. Aki nem utasít el kirekesztő módon, sztereotípiák alapján bárkit és bármit, aki és ami nem illeszthető bele látszólag a világképébe. Aki tisztában van vele, hogy a világ nem fekete-fehér, és érdemes spektrumokban, valamint több tengely mentén gondolkodni. Aki nem akar értéktelen tucattermék lenni a neten, hogy a seggét a mosdókagylóra felcsapva árulja azt virtuális garasokért és pár percnyi figyelemért a kiéhezett közönségének. Aki nem akar folyamatosan másoknak megfelelni. Aki szeretne valami értéket teremteni, legyen az bármilyen apró. Aki jókedvet, vidámságot, pozitivitást, értékes gondolatokat csempészik be a hétköznapokba. Még akkor is, ha tisztában van vele, hogy ezek a dolgok nem azok, amik a szélesebb tömegeket mozgatják. Aki megtalálja a saját útját.”
